József Attila
Április 11. – A Költészet Napja, József Attila 115 éve született
József Attila ez évi kerek évfordulója jobban rá irányított a figyelmemet. Egyetlen dolog izgatott a legjobban: mégpedig, hogy hol keresztelhették őt meg.
A Curriculum Vitae című önvallomásából tudható és a IX. kerületi polgári anyakönyvek vonatkozó bejegyzése ezt meg is erősítette, hogy román görög keleti rítusúnak vallotta magát a költő.
A korabeli Pesten két helyen folyt pravoszláv anyakönyvezés: a Szerb utca és a Veres Pálné utca sarkán stílszerűen szerb, a Petőfi Sándor térnél a konstantinápolyi pátriárkatushoz tartozó templom állt akkoriban. Ez az egyházközség 1945 után az orosz autokefál egyházhoz került aztán.
József Jolán visszaemlékezéseiből tudható, hogy édesapjuk, József Áron templomlátogató ember volt, rendszeresen élt az úrvacsora vétel lehetőségével.
Ez a megjegyzés ütötte meg a fülemet, mivel ez a kifejezés a protestáns felekezetek körében honos. Miután a fent említett ortodox anyakönyvek nem tartalmazták keresztelési bejegyzését, ezért a szakirodalomhoz fordultam és megérzéseim beigazolódtak:
József Attilát 1905. április 24-én a Kálvin téri református templomban keresztelték meg. Április 11-én a szülők ferencvárosi, Gát utca 3. számú lakásában segítette őt világra Memczúr Elekné bába.
A keresztszülők Kiss Kálmán és Hoffmann Adél voltak, akiknél később sokat időztek a József-testvérek. A keresztséget Hagymásy Gyula vallástanár szolgáltatta ki.
Végezetül álljanak itt József Attila első, 11 évesen írott versének sorai. Mindennél kifejezőbben visszaadják gyermekkora viszontagságait. A megszólítás “Kedves Jocó!” szeretett Jolán nővérét jelenti.
KEDVES JOCÓ!
- ső strófa
De szeretnék gazdag lenni,
Egyszer libasültet enni,
Jó ruhába járni kelni,
S öt forintér kuglert venni.
- strófa
Mig a cukrot szopogatnám,
Uj ruhámat mutogatnám,
Dicsekednél fűnek fának,
Mi jó dolga van Attilának.
