A magyarországi németek öshazája
Legutóbb az Ortsfamilienbuch és a Heimatbuch, mint kutatási segédletek ismertetésekor ígéretet tettem, hogy folytatom ezt a sorozatot. Íme, itt a második rész, ígéret tehát teljesítve. 1781 és 1790 között a királyi kamara szervezte a telepítések zömét (leginkább a Bánátban), ez előtt és után leginkább a földesurak által megbízott toborzó ügynökök játszottak meghatározó szerepet ebben.
A II. világháború és leginkább a hazai németek kitelepítését követően Nyugat-Németországban megindult a XVIII. századi Schwabenzug adatainak feldolgozása és publikálása. Ennek egyik előfutára volt Franz Kallbrunner 1936-ban Münchenben kiadott munkája „Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa” címmel (3. kép). A gót betűvel nyomtatott kötet az Országos Széchenyi Könyvtárban elérhető.
Az 1970-es években Werner Hacker jóvoltából nagyszabású munka vette kezdetét. Az ennek eredményeképpen publikált kötetek német régiókra bontva tartalmazta az onnan kirajzók származási helyét. Tehát német szemszögből vizsgálta a folyamatokat. (4. kép)
Az ezt követő évtizedekben egymást követték a legendás Hackert kiegészítő művek. Ezeket szintetizálta Stefan Stader 2017-ig bezárólag megjelenő sorozata, amely tehát az eddigi legteljesebb hasonló vállalkozás (5-6. kép).
A sorozat kötetei ábécérendben közlik a Németországot a 18. században elhagyott összesen 47 000 Duna menti sváb telepes listáját. Óriási segítség ez azon családfakutatóknak, akik őseik származási helyét keresik. Az adatok sajnos nem teljesek, de sok minden kiolvasható belőlük. A kötethez tartozik a családnevek, a származási helyek és a letelepedési helyek mutatója is. Az adatok forrásait az egyes bejegyzések tartalmazzák. Annak ellenére, hogy nem teljes, a telepeslista a Duna menti sváb családfakutatás legfontosabb segédeszközei közé tartozik.
A 2017-es esztendő a Magyarországi Németek Könyvtárában a családfakutatás és az új beszerzések kapcsán két esemény miatt is örvendetes volt. Egyrészt megjelent a „Stader-sorozat” utolsó két kötete, másrészt pedig a könyvtár állománya ezzel a 2016-ban kiadott, összesen háromkötetes, német protestáns betelepülőkről szóló munkával is gazdagodott, melynek szerkesztője Georg Müller (7. kép).
A protestánsok betelepítése Dél-Magyarországon (a könyv címe kissé félrevezető, ugyanis tulajdonképpen itt a Dél-Dunántúlról van szó) Tolna, Somogy és Baranya megye területein elsősorban földesúri magántelepítések útján történt. Az egyik legismertebb közülük a Mercy gróf nevéhez köthető, akinek a Tolna megyei protestáns svábok letelepítése is köszönhető. Ebben a háromkötetes gyűjteményben nem csak adatokat és évszámokat találunk. Az első kötetben egy történelmi rész található, ahol a körülményekről és okokról igen részletesen írnak. Itt olvashatunk a telepítések vonatkozásában a három megye és az egyes sváb települések történelméről is. A kivándorlás okai és körülményei mellett az egyes származási települések a mai németországi postai irányítószámaikkal is megtalálhatóak ebben a részben. A származási településeket mai térképeken is feltüntették, továbbá a kutatók kezdeti tájékozódását segítve egyes első kivándorlók neveit is megadták.
A három kötet családi regisztere körülbelül 1400, a Sváb-Törökország területére telepített család adatait tartalmazza. Ez az adategység (amennyiben megtalálható volt) teljes családi adatokat tartalmaz, úgy, mint a betelepülőt, annak szüleit, gyermekeit, keresztszüleit, házassági tanúit, néhány esetben a foglalkozását is. Ezek az adatok a három kötetben végül százezer nevet eredményeznek. Az adatok kinyeréséhez körülbelül ötven magyarországi, és körülbelül hétszáz németországi egyházi anyakönyvet használtak fel. A feldolgozás huszonöt éven keresztül tartott. A családfakutatás véget nem érő, fáradtságos, ugyanakkor érdekes tevékenység. Ez a háromkötetes kiadvány sok kutatónak jelentős mértékben könnyíti meg a munkáját.
A könyvet olyan családfakutatóknak ajánljuk, akik a Dél-Dunántúl sváb protestáns családjait illetően szeretnének kutatni, de azoknak is hasznos lehet, akik ezen területek telepítéstörténete iránt érdeklődnek.
A fentiek során ismertetett lehetőségek nem jelentenek 100 %-os lefedettséget a magyarországi németek származási helyének feltárásakor. Célszerű utánajárni, hogy a bennünket érintő települések múltját feltárták-e ebből a szemszögből is. Sok ilyen könyv tartalmaz egyedülálló, máshol meg nem jelent listákat a betelepültekről. A Magyarországi Németek Könyvtára a rendkívül felkészült, szolgálatkész Frei Nándor vezetése alatt immár több mint 7 000 kötetes állománnyal büszkélkedhet. Ezek között számos németek által lakott kisebb-nagyobb település német közösségeit bemutató kötet található. Minden érintett kutatónak szívből ajánlom figyelmébe az intézményt és annak honlapját: http://bibliothek.hu/hu/